Egy beltéri ajtó szerkezeti elemei a tok, takaró, ajtólap, kilincs, rozetta, ajtópánt.

Elsőként az ajtótokot kell összeszerelni, amihez egy csavarhúzóra van csupán szükségünk, hogy a vízszintes és függőleges tokrészt az összehúzó csavarral fixáljuk. Ezután az összeszerelt tokot beillesztjük a falnyílásba. Gyakorlatilag ez a lépés határozza meg, hogy a beszerelt beltéri ajtó megfelelően fog-e működni, vagy sem. A tokot kétféle módon fixálhatjuk a falnyílásban, faékekkel vagy beépítő szettel. A faékeket vagy a beépítő távtartó/szorítókat a jellemző pontokon, a felső sarkokban, a burkolat szinten és zármagasságban célszerű használni. A faékeket (két darab egymás felé fordítva) gumikalapácsal célszerű beállítani. Kellően szoros kapcsolatot kell kialakítani a tok és a fal között, viszont ügyelni, kell, hogy a tok ne deformálódjon. Az ékekkel (vagy a szettel) a tok függőleges beállítását kell elvégezni. Ehhez szükség van egy hosszú, legalább 150cm-es vízmértékre valamint egy kisebb pl 60cm-es vízmértékre, amivel a vízszintes tokrészt ellenőrizhetjük. A hosszú vízmértékkel ellenőrizni kell, hogy az ékelés során a tok sehol sem “hasasodott” ki. Az ajtótok belső méretét több helyen ellenőrizni kell egy mérőszalaggal. Ha ékeket használunk, akkor megfelelő hosszúságú támaszokkal biztosítani kell a belső méret tartását. A méretbeli eltérést 2mm alatt kell tartani. Normál esetben az ajtólap és a tok mérete között 5 mm különbség van. Nagy tokdeformáció esetén az ajtólap beszorul vagy az ajtólapon a zárnyelv nem éri el a tokon a zárfogadót. Ha  az ajtótok nem függőleges, akkor az ajtólap nyitáskor a burkolatnál megszorulhat vagy éppen magától kinyílhat, esetleg záródhat.